Bevált az orbáni recept Varsóban

Ki ne emlékezne arra a kórusban hallatott baloldali felhördülésre, amely azután árasztotta el a hazai és a nemzetközi sajtót, hogy Orbán Viktor néhány nappal a lengyel elnökválasztás második fordulója előtt Budapesten kijelentette, hogy a magyar kormány egy olyan patrióta terv előkészítésébe kezdett, amelyet majd minden egyes tagállamnak a saját határain belül is végre kell hajtania?

Ebből fakadóan cselekvő erőként kell megjelennie azoknak, akik a megfelelő értékek mentén szeretnék alakítani kontinensünk sorsát.

Ám ahogyan az oly gyakran lenni szokott, a magyar kormányfő szinte be sem fejezte beszédét, a nemzetközi sajtó már el is indította a szokásos dezinformációs hadjáratát, amelynek központi állítása ismételten arról szólt, hogy mivel Orbán Viktor politikai elszigeteltsége egyre csak fokozódik, a miniszterelnök kezében nem maradt más eszköz, mint hogy egyre képtelenebb ideáknak ad hangot, amelyekre már a szövetségesi körében sincs fogadókészség.

Hiszen a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki kezében egy olyan győztes recept lapult, amelynek segítségével annak ellenére győzni tudott, hogy a baloldali kormánykoalíció a külföldi támogatások becsatornázásától kezdve a politikai megfélemlítésen át mindent megtett annak érdekében, hogy a győzelmét megakadályozza.

Ami a szuverenitás és a szabadság kérdését illeti, rajtunk, magyarokon kívül talán csak a jobboldali lengyel testvéreink tudják igazán, mit is jelent az, ha a baloldali ellenzék idegen politikai érdekeket kiszolgálva, sok esetben törvénytelen módon megpróbálja ellehetetleníteni a konzervatívok népképviselethez való jogát. Ami az újdonsült elnök kampányban tett korábbi ígéreteit illeti, akár a most leköszönő, szintén jobboldali Andrzej Dudánál is gyakrabban vétózhat majd a jövőben, még szigorúbban ellenőrizve ezáltal az eleve törékeny és meglehetősen gyengén teljesítő baloldali kormánykoalíció mozgásterét.

Nyitókép forrása: AFP